Néprajz

A felsőkápolnai tetőre beereszkedve a távolban egy kisebb domb tetején a bonyhai református templom bukkan fel, képe több irányban is uralja a tájat dominanciáját viszont elhomályosítja egy, a kápolnai tető fölött nemrég emelt borház és pincészet, amely a térségben nagy múltú, de az 1990 utáni években visszaszorult szőlészetnek, borászatnak ad új irányt. A falvak egy részében magyar többséget találni, más részében románt, harmadik részben pedig cigányt. De vannak itt olyan falvak is, amelyekben még az 1990-es évek elején is szász többség volt. És végül több faluban találni a valamikor magyar nemesség tulajdonába tartozó kisebb-nagyobb udvarházat, amelyeknek állapota viszont igen változó. Ez a három elem a vidék (népi) kultúrájának igen fontos összetevője: a magyar arisztokrácia valamikor jelenléte, az interetnikus viszonyok (és ezen belül a valamikor szászok lakta falvak) és végül a szőlőtermesztés mint szimbolikusan is fontos ágazat egymással összefonódva formálják sajátossá a vidék arculatát. Bonyha ezen belül nagyon sajátos helyet foglal el: a térségnek sokáig egyfajta központja volt, és ezt a központi szerepet bizonyos értelemben mind a mai napig őrzi, vásárait a környékbeliek rendszeresen látogatják. Cigányok, magyarok és románok (számarányuk sorrendjében) lakják, alapítását a szájhagyomány a szászokhoz köti, ugyanakkor a községhez valamikori szász falvak is tartoznak. A térség egyik legnagyobb és máig többé-kevésbé épen maradt kastélya Bonyhán áll, a bonyhai Bethlen család erdélyi viszonylatban is nagy birtokkal rendelkezett. Végül Bonyhának a grófi családhoz köthetően is jelentős volt a szőlőtermesztése, amiből mára alig maradt valami. A falu tehát sok mindenben megjelenít azt, amit jellemzőnek tarthatunk Kis-Küküllő mentére.

Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, 2013
296 oldal･kemény kötés･ISBN: 9786068377209

Könyvtári azonosító: GYKE-
Helyszín: Gyergyószentmiklós

E könyv a moldvai csángók vallásos mentalitásáról, a transzcendenciával való élénk kapcsolattartást lehetővé tevő élményeikről és rítusaikról szól: mediátori gyakorlatok és transztechnikák egyéni ás közösségileg kodifikált formáiról, népi vallási specialistákról, valamint a sorsukkal való küzdelmüket a vallás segítségével megvívó hétköznapi emberekről.Az elemzés abból a hipotézisből indul ki, hogy a szocializmus és a posztszocializmus imagisztikus rituális aktivitása a vallás átalakulásával járó társadalomtörténeti folyamat részét képezte. A szerző a népi vallásosság kis léptékű, érzelmileg intenzív, innovatív, azaz imagisztikus rituális formáinak a kutatásával arra a kérdésre keresi a választ, hogy a 20. század második felétől napjainkig a kultúra vallásos mintáit megjelenítő képzelet milyen szerepet játszott a társadalmi átalakulások és a mindennapi élet ismétlődő drámáinak artikulálásában a moldvai csángó falvakban.

Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, 2012
276 oldal･kemény kötés･ISBN: 9786068377032

Könyvtári azonosító: GYKE-
Helyszín: Gyergyószentmiklós

Moldavian Csángós have been one of the most traditional ethnic groups of the Eastern European countries. This is due to the archaic elements of their lifestyle, mentality, their forms of economic organization and folklore, as well as to the specific character of their religion and identity. The aim of the volume is to collect the studies presenting the different manifestations of Csángó ethnicity, emphasizing the questions of language use and identity attitudes.

Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, 2012
angol･288 oldal･puhatáblás, ragasztókötött

Könyvtári azonosító: GYKE-
Helyszín: Gyergyószentmiklós

Kriterion Könyvkiadó, 2010
132 oldal･puhatáblás, ragasztókötött･ISBN: 9786069251232

Könyvtári azonosító: GYKE-
Helyszín: Gyergyószentmiklós